Örvös légykapó

Hazánk odúköltő madarainak csoportjába tartozik az örvös légykapó amely gyakori lakója a kihelyezett mesterséges B-típusú madárodúknak.

Örvös légykapó - hím

Az örvös légykapó egy aprócska verébméretű madár amelynek költőhelye közép-, és kelet Európai erdők, ahol számára megfelelő odvas fát vagy fatörzset talál, főként a hegyvidéki területeket kedveli és főként ezen a tájvidéken gyakori kerti vendég.

A nyarat Európa középső és délkeleti részén, valamint Ázsia délnyugati részén tölti.

Április végén érkezik a téli szállásról költőhelyére és október közepéig itt tartózkodik. Hosszútávú vonuló. Őszi vonulási útvonala a földközi tengeren át Afrika keleti részén, megcélozva Zambiát és Zambabwe-t ahol a telet tölti.

Testhossza 12-13,5 cm, tömege körülbelül 12,7 g, szárnyfesztávolsága 22 cm. A hím tollazata fekete-fehér, és a nyakát körülvevő fehér gallér különbözteti meg a tojótól. A tojó háta barna, szárnyain fehér foltok láthatóak, hasa fehér színű. Szemük sötét, csőrük és lábuk fekete.

Rovarokkal és bogyókkal táplálkozik.

Elkapja a repülő rovarokat, de nem veti meg a fák ágain tartózkodó vagy a földön lapuló példányokat sem. Étlapján, nevétől eltérően más rovarok is megtalálhatóak, tehát nem csak legyekkel táplálkozik, szívesen fogyaszt hernyókat, pókokat és poloskákat is. Fészkelésre főleg az öreg fák természetese odvait vagy a harkályok által kivájt odúkat választja de mű-madárodúban is gyakran fészkel.

Örvös légykapó - tojó

A tojó általában 5-7 tojást tojik. A kotlás 13-15 napig tart, és a nőstény biztosítja. A fiókákat mindkét szülő eteti, és 12-15 nap után hagyják el a fészket. Évente csak egy alkalommal költ, legtöbb kilenc évet él.

A faj általában monogám, de egyes megfigyelések alapján, egyes hím örvös légykapók poligám életet élnek. Az alacsony sűrűségű régiókban a hímek, miután a tojó már lerakta tojásait és elkezdte a költési folyamatot, új területet keres és megpróbál más tojókat is magához vonzani, így több fészek is a védelme alá tartozik.

Az élőhelyek degradációjára, folyamatos csökkenésére a gazdasági célú modern erdőgazdálkodás jelentős hatással bír. Az odvas fák az erdőgazdálkodásban a fabetegségek forrásai, valamint a lakókörnyezetben veszélyesnek ítélt fákat a belestek megelőzése érdekében kivágják, ezért azokat gyakran eltávolítják csökkentve ezáltal nem csak az örvös léágykapók költési helyét.

Lehetséges megoldás az örvös légykapó hasonló odúban költő fajok költőhelyeinek fenntartására és létrehozására olyan erdőterületek kijelölése és megőrzése amelyek sok holtfát tartalmaznak, mesterséges fészkek elhelyezése és a bolygatás csökkentése.