A rozsdafarkú

A házi-, és a kerti rozsdafarkú az egyik leggyakoribb emberi lakóövezetbe költözött madár.

Elegáns kisméretű madár, amelyet gyakran hallhatunk udvarokon, kertekben, jellegzetes csattogó hangja nehezen téveszthető össze más madarak énekével.

Kerti rozsdafarkú

Fészkét a leg-lehetetlenebb helyekre is képes beépíteni, megtelepszik bármilyen ereszaljban, tetők hibáit kihasználva a cserepek alatt és ha megfelelő méretű kihelyezett madárodút talál akkor szinte biztos hogy abba költözik. Gyakran, kevesebb mint tíz méter távolságban akár két rozsdafarkú fészket is találhatunk, ami nem a legszerencsésebb, mert ez a madár kis mérete ellenére elég harcias, durván védi territóriumát és gyakran egymás fiókáit kidobálják a fészekből míg az őrizetlenül van.

Ha odú készítésén, vagy odú vásárláson gondolkodunk és a tervezett kihelyezés környezetben már találkoztunk valamelyik rozsfarkú faj egyedeivel akkor nagy esély van rá hogy a rozsdafarkúak számára készült C-típusú madárodúval sikerünk lesz.

A rozsdafarkú és a házi-macska.

A rozsdafarkút gyakran hallhatjuk ahogy a kert egyik fájáról a másikra, bokrokra, kerítésoszlopra száll, farkát rezegteti, jellegzetes csattogó hangját hallatja, mintha valakit vagy valamit csalogatna. Ha megfigyeljük az esetek többségében ilyenkor valóban társasága van és leggyakoribb esetben ez egy közelben élő gyalogszőrös aki éppen arra sétál. Hogy milyen állat az a gyalogszőrös, hát a házimacsakra, régies vidéki nevén. Ha többször és hosszasan figyeljük ezt a madár-macska kapcsolatot akkor rájövünk, hogy a rozsdafarkú csalogatná a macskát, de inkább a macska csalogatja a rozsdafarkút, mert gyalogszőrösünk rá sem hederít az őt kísérő madárra, csak nyugodtan sétál saját útján.

A macska természetesen veszélyt jelent a rozsdafarkúra és annak fiókáira, de egyedszámát jelentős mértékben nem csökkenti.

Az utóbbi években ezeknek a madaraknak a populációja azonban jelentős mértékben csökkent de egyes kutatások azt mutatják, nem a hazánkban történő változások hatására, hanem hosszú távú vonuló mivolta miatt a téli lakhelye, a Száhel-övezetben éghajlati változások okozták ottani életterének-, és ezáltal egyedszámának csökkenését.