Mit jósolnak a madarak?



Babonák, hiedelmek

A népi hiedelmek, a babonák, jók és rosszak, rengeteg állathoz, növényhez és a természetben előforduló különös jelenséghez kapcsolódnak. Olyanok mint a régi történetek, legendák, kicsit viccesek, néha kicsit félelmetesek. Vannak, akik hisznek bennük és ezek alapján élik az életüket, míg mások badarságnak tartják, de az évszázadok során sok babona és hiedelem terjedt a különböző népek kultúrájában ami meghatározta mindennapi életüket.

Varjú a kereszten Varjú a kereszten

Lássuk milyen szerepet játszanak a madarak a népi hiedelmekben, mit gondoltak róluk őseink, amikor egy babonában kulcsfontosságú szereplőként említették, vagy említik őket!

Európa-szerte a sötét színű madarak sötétséggel és halállal társultak, ezért ezen madarak énekét, éjjel vagy nappal, baljóslatúnak tartották.

A félelmetes madarakra, mint a betegségek-, a szerencsétlenségek- vagy a halál előfutáraiként tekintettek. Úgy vélték az ember közelében történő megjelenésük határozza meg a jövőt, ezért gyakran elűzték őket, félve az általuk közvetített üzenetektől. Egyes kultúrákban azonban e madarak énekének értelmezése eltérő, a hallás idejétől, helyétől és módjától függően. Így bejelenthetik az időjárás változását, csecsemő születését (pl. amikor a dal hasonlít egy kisgyerek nyafogására), sőt az esküvőt is (olyan házak fölött énekelve, ahol fiatal hajadon lány is lakik)

Gólyák a kéményen Gólyák a kéményen

Gólya – A legtöbb kultúrában a születés hírnöke volt, de egyes népcsoportok rejtett ellenség érkezésének előjelekének tekintettek erre a madárra.

Bagoly – Betegségek és a halál jele volt. Ha a bagoly egymás után háromszor énekelt, ez nagy veszedelmet jelentett. Ha valaki megölt egy baglyot vagy bármilyen éjszakai madarat, az a hiedelem szerint balszerencsét hozott.

Harkály – Szerencsés madárként tartották számon. Ha valaki meglátott egyet, ez a siker jele volt és jutalmat ígért az erőfeszítéseiért.

Varjú – Sok nép kultúrájában a régi hiedelmek szerint az ördög szellemét hordozta. Baljós madárként tekintettek rá.

Szarka – Míg egyes kultúrák baljós madárnak tartották addig más kultúrákban a szerencsehozó madár volt.

Liba – A legenda szerint a liba üvöltése bejelentette a rómaiaknak, amikor a barbárok néma rajtaütést terveztek. Valószínűleg innen ered az a hiedelem, hogy a liba üvöltő gágogása veszélyes üzenet.

Galamb – Úgy tartották, hogy szeretetet, boldogságot és áldást hoz a házasságban. A ház körül repülő galamb egy közelgő házasságkötés jele volt.

Sas – Szerencsés jelnek tartották a sas megjelenését egy-egy adott tájegységen, még akkor is, ha kis háztáji szárnyasokra veszélyt jelentett.

Sirály – A tengerészek úgy gondolták, hogy ha egy sirály leszáll a hajóra, az út jó lesz. De ha egy sirály eszeget egy ember előtt, ez a halál jele volt.

Papagáj – Egyes kultúrák szent madárnak tartották. Sok szerencsét hozott, ha valaki papagájjal találkozott, de másrészt, ha egy papagájt ajándékba adtak, az a balszerencse jele volt.

Fürj – Ha valaki fürjet látott vagy énekét hallotta, az szerencsés jelnek számított, függetlenül attól, hogy melyik irányból érkezett.

Veréb – Általánosan nyomorúságos madárnak tartották, de furcsa módon a szerelmesek kedvence volt.

Népi megfigyelések

Vannak olyan népi megfigyelések amelyek madarakhoz kapcsolódnak de nem babonák. Egy ilyen népi megfigyelés a költöző madarak tavaszi érkezése, amely az esetek többségében valós természeti változás, a tavaszi felmelegedés jele, mivel ezek a madarak nem valamilyen naptár szerint kelnek útra és érkeznek, hanem a természet változásának, a hőmérséklet megváltozásának alapján.

Közmondások

A madarakkal nem csak babonákban és népi megfigyelésekben találkozhatunk, sok közmondás is említi szárnyas kedvenceinket. Egyik talán legismertebb közmondás az „Egy fecske nem csinál nyarat”, nem népi természeti megfigyelés, hanem sokkal inkább valamilyen kis létszámú csoport vagy egyetlen ember által tervezett változtatási kísérletre, próbálkozásra utal, amelynek várható kimenetele kudarc, tehát egy eredménytelen erőfeszítés.