A karvaly (Accipiter nisus)

A karvaly erdős területeken él, de előszeretettel vadászik nyílt területeken, például legelőkön, szántóföldeken, de parkokban és a városokhoz közeli területek kertjéből, baromfi udvarokból is szedi áldozatait.

Kisméretű ragadozómadár, hossza 28-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-80 centiméter. A tojó testtömege 185 és 342 gramm között van, így átlagosan 25%-kal több mint a hím, amely 110 és 196 gramm között van.

Hosszú farokkal és rövid, széles szárnyakkal rendelkezik amelyek a végükön lekerekítettek. A hím mellkasa vörösesbarna, háta szürke. A tojó barna, mellkasa fehéres árnyalatú, szürke csíkokkal. Mindkettőnek sárga a szeme és a lába. Kis madarakra és néha apró emlősökre vadászik. A vadonban átlagosan hét évet él.

Karvaly

Szinte egész Európában elterjedt faj. A kontinens északi és közép európai részén élő populációk vándorlóak, míg a kontinens déli részén élő populációk nem minden egyedére jellemző a vándorló életmód. A vándorló egyedek Afrikába, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiába vándorolnak. Megfigyelések szerint gyakran, vonuló pinty csapatokat követve haladnak.

Nappali faj, gyors siklórepülést követően meglepetésszerű támadással más nappali madárfajokra vadászik.

Életük első három évében érik el a szexuális érettséget. A párok a párzási időszakban monogámok, de a következő évben gyakran váltanak partnert. A fészkeiket a fák ágainak tövébe, a törzs közelébe rakják. Fészkeiket általában fenyőfákra, 4-10 magasságba építik.

Territóriumuk viszonylag nagy, a karvalypárok nem viselnek el más fészkelő fajt a környéken, azokat vagy elűzik vagy elfogyasztják.

A teljes európai populációt megviselte és számuk jelentős csökkenését okozta a néhány évtizede használatban lévő mezőgazdasági mérgek, csávázó anyagok (aldrin, dieldrin, heptachlor) azonban ezek kivezetése után számuk 1970 és 1990 között nőtt, így több országban is az tapasztalható, hogy a faj száma jelenleg mérsékelten stabil.

A karvalypároknak általában három - hat tojása van, amelyeket a tojó általában májusban rakja, de attól függően, hogy milyen területen tartózkodnak, a karvalyok tojás rakása és költése áprilistól augusztusig eltolódhat, de csak egy fészekaljat nevelnek. Egy tojás átlagos mérete 40 x 32 milliméter. A kotlás 32-34 napig tart, ezután általában a hím szerzi be a táplálékot de a tojó eteti a fiókákat. A fiókák további 27 vagy 31 nap múlva repülnek ki a fészekből, de visszatérnek táplálkozni. Három-négy héttel a fészek első elhagyása után a fiókák képesek önmaguk is táplálékot szerezi.

Karvaly fészek

Az 1950-es és 1960-as években számos veszélyes növényvédő szer csökkentette a karvalypopulációt, habár ezeket a különösen veszélyes szereket betiltották, amelynek köszönhetően a faj erős pusztulása jelentősen lelassult a jelenleg használt legális növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának most is negatív hatásai vannak, további probléma a karvalyok táplálékául szolgáló csökkenő madárpopulációk.

A karvaly sok népi legendában mondában megjelenik. Vannak olyan írások ahol félelmetes, misztikus sok esetben a sötét oldal madárként kerül ábrázolásra míg más legendák iránymutatóként jellemzik. Egy ilyen legenda, Gerace olasz község születése amelynek neve a latin lerax szóból származik, jelentése karvaly és a leírások szerint azért kapta ezt a nevet mert alapítóit egy karvaly vezette a tengerparttól a település jelenlegi helyére.