Fekete madarak

Csóka

(Coloeus monedula)

Mindenevő fekete madár, amely elterjedt Európában, Észak-Afrika nyugati részén és Ázsia nyugati területein.

Csóka

A csóka nem vonuló madár, de a keleti és északi állományoknál megfigyelhetőek időszakos vonulások.

Megfigyelhető fákkal tarkított legelőkön, kultúrültetvényekben, sziklás és tengerpari vidéken de várok parkjaiban is. Fészkelési szokásait tekintve szinte bárhol megtelepszik, legyen az sűrű lombozatú erdei fa, megfelelő méretű sziklarepedés vagy egy városi épület szellőzőnyilasa.

A csóka közelről jól felismerhető azonban távolról, repülés közben galambra, míg földön tartózkodva a vetési varjúra hasonlít.

Táplálékát főként nyílt terepen csipegetve gyűjti. Jól alkalmazkodik a környezetéhez és szinte bárhol képes élelmet szerezni magának.

Testhossza elérheti akár a 40 centimétert is, tollazata fényes fekete, enyhe kékes árnyalattal.

Vetési varjú

(Corvus frugilegus)

A vetési varjú Európában és Ázsiában fészkel, különösen a szubtrópusi és mérsékelt égövi vidékeket kedveli.

Vetesi varjú

Tollazata teljesen fekete, enyhe lilás árnyalattal, amely főként napfényben látható. A madár csőre viszonylag hosszú és kúpos. Felnőtteknél a csőr töve csupasz, és az orrlyukak körüli fiatalkori tollak is eltűnnek az idős egyedeknél.

A vetési varjú testhossza 40-50 centiméter, testtömege átlagosan 400 gramm.

Mindenevő, így táplálékának egy része növényi eredetű de főként gilisztákkal és rovarokkal táplálkozik.

Kormos varjú

(Corvus corone)

A Kormos varjú két populációra szakadt faj, melyből az egyik csoport Európa nyugati és középső részén, a másik pedig Ázsia – szibériai részén él.

Kormos varjú

A madár testhossza átlagosan 45 centiméter, szárnyfesztávolsága elérhehti akár az 1 métert is, testtömege 370-650 gramm között van. A faj szexuális dimorfizmusa nem jelentős, a hím egy kicsit nagyobb a tojónál.

Dolmányos varjú

(Corvus cornix)

Ez a madár nem neveztető kifejezetten feketének, de egyes egyedek bizonyos fényviszonyokban feketének tűnnek. A madár tollazata túlnyomó részben szürke ennek megfelelően egyes vidékeken szürke varjúnak nevezik. A Dolmányos varjú alapszíne hamuszürke, de a feje, a nyaki rész, a szárnyai, valamint a farktollai és a combján lévő tollak feketék.

Dolmányos varjú

Ez a madár is, más varjakhoz hasonlóan mindenevő, étrendjét növényi és állati eredetű táplálék alkotja.

Kedveli a mezőgazdasági kultúrterületek határolta erdőket, ligeteket de mocsaras területek fáin is fészkel.

A madár testhossza 45-50 centiméter, szárnyfesztávolsága elérheti akár az 1 métert is, testtömege pedig a 600 grammot.

Európa északi és keleti, illetve Ázsia nyugati részén elterjedt, de kisebb populáció a Brit szigetek északi részén valamint Észak Afrikában - Egyiptom területén

Holló

(Corvus corax)

A holló vagy közönséges holló számos mítoszban, legendában, mesében, regében, népi folklórban de még imákban is megjelenik mint szimbolikus madár. A földön élő madarak közül a legintelligensebb fajkénként tartják számon. Eredeti élőhelyén teljes Európában Ázsiában és Amerikanisztikában találkozhatunk vele.

Holló

A felnőtt madár hossza elérheti akár a 70 centimétert is, testtömege 700 -1600 gramm között változhat. A természetben 10 - 15 évet él, de megfelelő körülmények között akár négy évtizedet is megélhet. A népi legendákban gyakran említenek száz éves hollókat, azonban erre a tudomány egyelőre nem talált bizonyítékot.

Fekete gólya

(Ciconia nigra)

Vizes élőhelyeket kedvelő madár, táplálékát főleg a vízben gázolva gyűjti de gyakran megfigyelhető szántóföldeken is, főleg földmunkák alkalmával ahogy élelem után kutat, egerészik. A skandináv országok kivételével szinte egész Európában és Ázsia mérsékelt égövi részén megfigyelhető nyári vendég. Telelni Afrikába vonul.

Fekete gólya

A felnőtt madarak teljes testhossza 90-105 centiméter közöttire tehető, szárnyfesztávolságuk eléri akár a 2 métert is, testtömege akár 3 kilogramm is lehet. Tollazatát tekintve, feje, nyaka, melle és háta fekete a hasi rész azonban fehér.

Csőrének jellegzetes élénkpiros színe csak idősebb felnőtt korára alakul ki, a fiatal madarak csőrének színe szürkészöld.

Fekete harkály

(Dryocopus martius)

Fekete madár piros kalappal. Élőhelye nyugat-Európától a távol keletig terjed Magyarországon állandó madár és rendszeres fészkelő.

Fekete harkály

Főként az erdős területeket kedveli, ami érthető hiszen táplálékának nagy részét a fák kérge alól szerzi és fészkét is a fák törzsébe vájt odúba készíti. Túlnyomó részt fákon élő rovarokkal táplálkozik, szívesen fogyaszt bármilyen lárvát de ha a lombkoronában nem talál megfelelő mennyiségű élelmet akkor a földre is leszáll táplálékáért.

A faj szexuális dimorfizmusa nem jelentős, a fejen látható vörös folt a nőstényeknél kisebb, csak a fej hátsó részén és a tarkón található. Testhossza körülbelül 40 centiméter, átlagos súlya 250-350 g, szárnyfesztávolsága közel 70 cm.

Fekete hattyú

(Cygnus atratus)

A bütykös hattyúhoz hasonló azonban fekete színű fenséges madár. Eredeti élőhelye Tasmánia és Ausztrália (Nyugat-Ausztrália állam nemzeti madara). Európában, elsősorban állatkertekbe majd később parkokba is telepítették így félvadon főként vizes területeken sok helyen megfigyelhető.

Fekete hattyú

A fekete hattyú testhossza 110-140 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 160-200 centiméter testtömege elérheti a 9 kilogrammot is. A nemek közötti deformitás jól megfigyelhető a hím javára, amely a tojónál valamivel nagyobb. Ülő, úszó pozícióban tollazata feketének látszik, azonban evezőtollai fehérek, amely főleg repülés látható. Szeme barna, vörös csőrének végén fehér szalagot visel.

Fekete sas

(Clanga clanga)

Magyarországon ritkán és nagyon kis számban tartózkodik, megfigyelések alapján, telente csupán néhány egyed tartózkodik hazánkban. Habár Magyarország nem esik közvetlen vonulási útvonalába, itt csak alkalmi vendég, ettől függetlenül tavasszal és ősszel ha szerencsénk van nagyobb eséllyel találkozhatunk kóborló egyedekkel.

Fekete sas

A már testhossza körülbelül 65-72 centiméter, a kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága eléri a 160-180 centimétert, testtömege 1600-2500 gramm. A nemek közötti deformitás főleg méretbeli tojó javára, amely nagyobb a hímnél. Tollazata nevével ellentétben nem fekete inkább sötétbarna, de egyes leírások barnásfekete színnel említik. Csőre nagy, erős és horgas, lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú a sasokra jellemző, éles karmokban végződnek.

Fekete rigó

(Turdus merula)

Egész Európában elterjedt főként az erdős helyeket kedveli, de parkokban, kertekben, termőföldek sövényeiben is fészkel. Gyakran megfigyelhető a madáretetőkön, habár a faj egyes egyedi a nyári élőhelyről kissé melegebb tájakra vonulnak, egész évben találkozhatunk vele. Különleges énekesmadár, csodálatos utánzóképességgel, dala gyakran hallható fákkal és sövényekkel tarkított városi és külvárosi negyedekben is.

Fekete rigó

Felnőtt hím jellegzetessége a fényes fekete tollazat, élénksárga lábakkal és szemgyűrűvel. A tojó nem annyira sötét színű, tollazata inkább mondható barnának, valamint a nyaki részen és mellkason gyakran halvány foltok és csíkok láthatóak. Fiat egyedekre is jellemző a barna tollazat, a háton és a mellkason halvány foltok láthatóak.

Eredeti élőhelye Európa és Ázsia közép- és nyugati része, de behurcolták Észak-, és Dél-Amerikába valamint Ausztráliába és Új-Zélandra is.