A gyurgyalag (Merops apiaster)
Aki ezt a madarat a kertjébe szeretné csalogatni az valószínűleg nem méhész. A gyurgyalag népies neve méhészmadár, de tudományos neve is erre utal. Rovarspecialistaként tartják számon, fő tápláléka a szitakötők, de szinte bármilyen rovart elfogyaszt, imádja a fullánkosokat is.
A madár latin neve vagyis a Merops apiaster megnevezés is arra utal, hogy a gyurgyalag bizony egy méhspecialista. A Merops a faj latin neve, míg az apiaster etimológiailag az apis - méh (méhekre váró / leselkedő) szóból ered.
Gyurgyalag – Bee eater
Gyönyörű tollazata elkápráztató, olyan mintha valami színes mesefilmből vagy gyerekek kifestőfüzetéből repült volna ki.
Közepes termetű madárfaj, színe nagyon jellegzetes élénk kontrasztos, más madarakkal nehezen összetéveszthető. A hím és a tojó nagyon hasonlóak. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, a szárny felső része vörösesbarna, míg az alsó és a disztális része kék, az áll, a nyak és a hát egy része sárga. A szárnyak vége szalagszerűen fekete. Jellemző még a farok központi tollazata, amely hosszabb, mint a többi, és a hosszú, ívelt csőr.
Testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm, súlya 44-78 gramm.
Vonuló madár, Magyarországon rendszeres fészkelő a legkésőbben visszaérkező madarunk, május-szeptember hónapok közt tartózkodik itt. Nagy távolságokra vándorol, a telet a Szubszaharai Afrikában tölti (az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik).
Kedveli a nyílt, napos területek, ahol kevesebb a csapadék. Homokos vagy agyagos talajú, löszfalak, földcsuszamlásos területeken fészkel, ahol a számára kedvező viszonylag függőleges partfalakat talál. Síkvidéki folyók magas, iszapos partjain is fészkel. A fészkét a meredek partfalakba, agyagfalakba ásott alagút végén található (a fészek galériája a talaj anyagától és a környezeti viszonyoktól függően 70-150 cm között változik).
Kifejezetten rovarevő faj, ha teheti főleg a Hymenoptera család fajait fogyasztja: poszméheket, darazsakat, méheket de más rovarfajokat is fogyaszt, amelyeket a levegőben kap el: szitakötőket, sáskákat, kabócákat.
A tojásrakás májustól kezdődik. A tojó általában 4-10 tojást rak, amelyeken a hímmel felváltva kotlanak 13-20 napig. A fiókák 30-31 nap múlva hagyják el a fészket. A csibék etetésekor sok párnak van egy támogató egyede, amely általában az előző szezonból származó fióka. A párok telepesen fészkelnek, túlnyomó többségük a vándorlásból tér vissza az előző évi kolóniára.
Gyurgyalag zsákmányával csőrében
A méhészmadárra az egyik legnagyobb veszélyt a rovarirtó szerek széleskörű használata jelenti, mivel ez a faj kifejezetten rovar fogyasztó így a rovarírószerek használatából eredő rovarpopuláció csökkenés táplálékhiányt okoz számára. A gyurgyalag létszámcsökkenését nem csak a táplálékhiány, hanem a közvetett mérgezés is okozza, mivel rovarevő madár, a mezőgazdasági vegyszeres rovarvédelem következtében a mérgezett rovarok elfogyasztása után egyes példányok elpusztulnak. Ezen túlmenően a méhészekkel való konfliktus is populáció csökkenést okoz.
Habár a madár egész Európában védett, vadászni, elpusztítani nem szabad, a méhészek által gyakori a kolóniák létszámcsökkentésére tett sikeres kísérlet. A leggyakoribb populáció gyérítés a madár fészekkijáratainak betömése amely súlyos hatással van a fiókákra. A gyurgyalag csak egyetlen fészekalja fiókát költ egy évben és ha a fészekrakás vagy a költés már előrehaladott stádiumában, nem próbálkozik újra.
A gyurgyalag gyakori prédamadara a zugpreparatóriumoknak, mivel gyönyörű madár, gyakran esik áldozatául olyan orvvadászoknak akik kifejezetten dísz-trófea madárként vadásznák rájuk.
A gyurgyalag védelmében tett intézkedések igen nehézkesek, gyenge hatással vannak a populáció növekedésére, mivel etetése, kertekbe-, lakóövezetekbe történő csalogatása szinte lehetetlen. Fészkelőhelyek kialakítására szinte csak bányászati és földkitermeléssel foglalkozó vállaltoknak van lehetőségük, mivel egy megfelelő partfalat sok esetben csak nagy mennyiségű földmunkával lehet előállítani.
A gyurgyalag különös, színpompás madár amely sok kultúrában megjelenik, legjellemzőbben talán a különböző országok postai bélyegén láthatjuk.
Balról jobbra, fentről-lefelé haladva a sorrend a következő:
Románia, Portugália, Lettország, Tunézia, Jordánia, Dubai, Sierra Leone, Mozambik, Szlovénia, Dél-Afrikai köztársaság.
Balról jobbra, fentről-lefelé haladva a sorrend a következő:
Togói Köztársaság, Magyar légiposta, Líbia, Bénin (Nyugat-Afrika), Zofár kormányzóság (Omán), Uganda, Gambia, Libéria, Comore-szigetek (Kelet-Afrika), Albánia
Balról jobbra, fentről-lefelé haladva a sorrend a következő:
Magyar posta, Csád, Tanzánia, Vietnám, Malawi, Francia ország, Namibia, Moldova, Bechuanaland volt Britt gyarmat (Botswána), Israel, Kenya
A fenti három kép a teljesség igénye nélkül készült összeállítás, amely néhány ország gyurgyalagot ábrázoló bélyegét mutatja be. Igaz egyes bélyegeken a zöld gyurgyalag (Merops superciliosus) míg másokon a vöröstorkú gyurgyalag (Merops bulocki) vagy éppen a piros gyurgyalag (Merops nubicus) létható, de legtöbb bélyeg a nálunk is oly gyakori gyurgyalagot a piripió-t (Merops apiaster) ábrázolja.
